" A magas koleszterinszint diétájának célja a betegség típusaihoz alkalmazkodva a megemelkedett szérumkoleszterin (LDL) és/vagy szérumtriglicerid-szint csökkentése, valamint a HDL-szint növelése.
Fokozatai:
1. fokozat: energia a testtömeghez igazodó, elhízás esetén energiaszegény, zsír max. 30E%, koleszterin 300 mg/nap
2. fokozat: energia a testtömeghez igazodó, elhízás esetén energiaszegény, zsír max. 25E%, koleszterin 200 mg/nap
3. fokozat: energia a testtömeghez igazodó, elhízás esetén energiaszegény, zsír max. 20E%, koleszterin 100-150mg/nap (Nagyon szigorú, szinte betarthatatlan, ezért a gyakorlatban nem igazán terjedt el, inkább csak ajánlás maradt.)"
A nyersanyagválogatás szempontjai
1. A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése. Telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű zsiradékokban, élelmiszerekben fordulnak elő látható és ún. rejtett zsírok formájában - húsokban (elsősorban sertés), húskészítményekben, tejben tejtermékekben. Az állati eredetű zsiradékok hátránya a növényi eredetűekkel szemben, hogy összmennyiségben sok zsírt és koleszterint tartalmaznak, melyek nagy része telített zsírsav, s ezek emelik az LDL koleszterinszintet.
2. A telítetlen (egyszeres és többszörösen telítetlen) zsírsavak fogyasztásának növelése. Általában növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő, melyek koleszterint nem tartalmaznak, és ezáltal csökkentik az LDL koleszterin értékeket. Ezeknek a táplálékoknak kevesebb az összzsír mennyisége, s a belőlük sajtolt és gyártott olajban, margarinban magasabb a telítetlen zsírsav tartalom, pl: a napraforgó olajban ötször annyi a telítetlen zsírsav, mint a telített. A tengeri halakban - makréla, lazac - és a busában lévő többszörösen telítetlen zsírsavak nemcsak a koleszterin anyagcserére, hanem a véralvadásra is kedvezően hatnak.
3. A koleszterin bevitel csökkentése. Kerülni kell a tojás, a belsőségek fogyasztását. Megengedhető viszont a máj 8-10 naponkénti 100 g-os mennyiségű fogyasztása a magas koleszterintartalom ellenére is, az értékes vitamin és ásványianyag tartalma miatt.
Jó tudni, hogy egy tojás sárgájában 250 mg koleszterin van. A tojás fehérjéje nem tartalmaz koleszterint, ezért ebben a típusú étrendben korlátozás alá nem esik, így sütemények, krémek, habok stb. készítésénél ennek használatát kell szorgalmazni.
Jelentős koleszterinforrás még a szalonna, tepertő, disznósajt, szív, nyelv, vese, velő, szalámi-és kolbászfélék, kaviár, pacal.
4. Az élelmi rostok fogyasztásának növelése. Az élelmi rostok emészthetetlen szénhidrátokból állnak és számos kedvező élettani hatást tulajdonítunk nekik.
1. étvágycsökkentő hatásúak a teltségérzés kiváltása révén
2. az epesavak és a koleszterin felszívódását megakadályozzák a vékonybelekből
3. a bélmozgást fokozzák, székletrendező hatásúak székrekedésben
4. csökkentik a velük egyidejűleg fogyasztott zsírok és szénhidrátok felszívódását, illetve azt egyenletesebbé teszik.
Az ajánlott napi rostbevitel naponta 30-40g lenne, a magyar lakosság viszont ennek csak kb a felét fogyasztja el.
Az élelmi rostok lehetnek:
1. vízoldékonyak - kifejezetten csökkentik a szérum- és LDL koleszterinszintet, a HDL-szintet nem befolyásolják
2. vízben nem oldódóak - nem fejtenek ki hatást a szérum lipidekre.
Vízoldékony rostok:
1. pektin: zöldség-, főzelékfélékben, gyümölcsökben találhatók (sárgarépa, zeller, káposztafélék, alma, banán, citrusfélék, bogyók, stb.)
2. béta-glükán: zabkorpában
3. guár gumi: indiai zabfélében található.
Utolsó kommentek