<

cikkek

üzenőfal

Utolsó kommentek

  • Dolus: A magas koleszterin szint valóban csökkenthető. Nekem is az volt. Én is változtattam a táplálkozás... (2012.02.14. 20:36) 7 tévhit a koleszterinről
  • Mamuska: Had egészítsem ki a cikket azzal ( aki nem tudná és erre téved az is megtudja) hogy a fahéj nagyon... (2012.01.19. 21:36) Miért magas?
  • BMK73: A férjem 39 éves. Kb egy éve derült ki nála, hogy komoly gondok vannak a triglicerid szintjével. K... (2010.11.23. 23:07) A magas vérzsírszint kezelése
  • Fogyás: Diétához is tökéletes a leves. Én is szeretem. (2010.09.06. 14:11) Szeretem a leveseket...
  • 8kftg4p: oké (2010.02.24. 20:52) Mintaétrend 6. nap
  • Utolsó 20
pagerank

A magas koleszterinszint diétája

2009.01.26. 22:53 | camarosa | Szólj hozzá!

Címkék: diéta koleszterin triglicerid koleszterinszegény élelmiszer zsírszegény élelmiszer magas koleszterinszint

 " A magas koleszterinszint diétájának célja a betegség típusaihoz alkalmazkodva a megemelkedett szérumkoleszterin (LDL) és/vagy szérumtriglicerid-szint csökkentése, valamint a HDL-szint növelése.

Fokozatai:

1. fokozat: energia a testtömeghez igazodó, elhízás esetén energiaszegény, zsír  max. 30E%, koleszterin 300 mg/nap 

2. fokozat: energia a testtömeghez igazodó, elhízás esetén energiaszegény, zsír max. 25E%, koleszterin 200 mg/nap

3. fokozat: energia a testtömeghez igazodó, elhízás esetén energiaszegény, zsír max. 20E%, koleszterin 100-150mg/nap (Nagyon szigorú, szinte betarthatatlan, ezért a gyakorlatban nem igazán terjedt el, inkább csak ajánlás maradt.)"

A nyersanyagválogatás szempontjai

1. A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése. Telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű zsiradékokban, élelmiszerekben fordulnak elő látható és ún. rejtett zsírok formájában - húsokban (elsősorban sertés), húskészítményekben, tejben tejtermékekben. Az állati eredetű zsiradékok hátránya a növényi eredetűekkel szemben, hogy összmennyiségben sok zsírt és koleszterint tartalmaznak, melyek nagy része telített zsírsav, s ezek emelik az LDL koleszterinszintet.

2. A telítetlen (egyszeres és többszörösen telítetlen) zsírsavak fogyasztásának növelése. Általában növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő, melyek koleszterint nem tartalmaznak, és ezáltal csökkentik az LDL koleszterin értékeket. Ezeknek a táplálékoknak kevesebb az összzsír mennyisége, s  a belőlük sajtolt és gyártott olajban, margarinban magasabb a telítetlen zsírsav tartalom, pl: a napraforgó olajban ötször annyi a telítetlen zsírsav, mint a telített. A tengeri halakban - makréla, lazac - és a busában lévő többszörösen telítetlen zsírsavak nemcsak a koleszterin anyagcserére, hanem a véralvadásra is kedvezően hatnak.

3. A koleszterin bevitel csökkentése. Kerülni kell a  tojás, a belsőségek fogyasztását. Megengedhető viszont a máj 8-10 naponkénti 100 g-os mennyiségű fogyasztása a magas koleszterintartalom ellenére is, az értékes vitamin és ásványianyag  tartalma miatt.

Jó tudni, hogy egy tojás sárgájában 250 mg koleszterin van. A tojás fehérjéje nem tartalmaz koleszterint, ezért ebben a típusú étrendben korlátozás alá nem esik, így sütemények, krémek, habok stb. készítésénél ennek használatát kell szorgalmazni.

Jelentős koleszterinforrás még a szalonna, tepertő, disznósajt, szív, nyelv, vese, velő, szalámi-és kolbászfélék, kaviár, pacal.

 4. Az élelmi rostok fogyasztásának növelése. Az élelmi rostok emészthetetlen szénhidrátokból állnak és számos kedvező élettani hatást tulajdonítunk nekik.

1.    étvágycsökkentő hatásúak a teltségérzés kiváltása révén

2.    az epesavak és a koleszterin felszívódását megakadályozzák a vékonybelekből

3.    a bélmozgást fokozzák, székletrendező hatásúak székrekedésben

4.    csökkentik a velük egyidejűleg fogyasztott zsírok és szénhidrátok felszívódását, illetve azt egyenletesebbé teszik.

Az ajánlott napi rostbevitel naponta 30-40g lenne, a magyar lakosság viszont ennek csak kb a felét fogyasztja el.

Az élelmi rostok lehetnek: 

1.    vízoldékonyak - kifejezetten csökkentik a szérum-  és LDL koleszterinszintet, a HDL-szintet nem befolyásolják

2.    vízben nem oldódóak - nem fejtenek ki hatást a szérum lipidekre.

Vízoldékony rostok:

1.    pektin: zöldség-, főzelékfélékben, gyümölcsökben találhatók (sárgarépa, zeller, káposztafélék, alma, banán, citrusfélék, bogyók, stb.)

2.    béta-glükán: zabkorpában

3.    guár gumi: indiai zabfélében található.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://koleszterin-dieta.blog.hu/api/trackback/id/tr68905021

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása